Annak idején beszereztem egy olajhőfok-, és egy feszültségmérő műszert (HD Racing), amiket az A-oszlopra szerelt műszertartóban helyeztem el. Tetszett is eleinte, de aztán úgy gondoltam, hogy mégiscsak jobb lenne nekik (,és nekem) valahol a műszerfalon. Volt eset ugyanis, hogy esős időben alig vettem észre egy gyalogost a megnövekedett holttér miatt. Így hát elkezdtem más helyet keresni.

Legjobban az a megoldás jött volna be, amit 6.gen-nél láttam is, miszerint létezik olyan műszeregység keret, amiben ki van alakítva férőhely két plusz műszer számára. Hogy ilyen 5.gen-nél létezik-e az kétséges, így ez kilőve.

Magát a műszerfalat nem akarom kifurkálni (így is összetettem a két kezem hogy az autóm egyik korábbi gazdájának sem jutott eszébe telefontartót és egyéb szemeteket facsavarral a műszerfalra biggyeszteni), így sem a kesztyűtartó fölötti részben, sem külön talpas házban (á la Smart) nem lesz műszer.

Végül egy helyet találtam, ami szóba jöhet, és ez a műszeregység-keret középső két légbefúvó nyílása. Persze így ez a légfúvó mint olyan megszűnik befújni a levegőt, de jelenleg úgy vélem ez még kezelhető veszteség. Úgysem sokat használom a szellőzést ebben az állásban, és ha mégis, túlterhelni akkor sem fogja a ventillátort mivel a műszerfal tetején a középső nagy befúvót kinyitom (ilyenkor ugyanis egy terelőlap az általam megszüntetendő nyílásoktól ide tereli a légáramot). Ha pedig túlzottan melegednének a műszerek, akkor még mindig meg lehet őket csapatni hátulról egy kis hűs fuvallattal :)

De nézzük a konkrét kivitelezést!

A légbefúvó rész lamelláit egy külön egységbe (egy két részre osztott keretbe) tették, ezt 2 nagyon könnyen letörő pöcök, és ragasztás tartja. Némi feszegetéssel, leizzadással, szike, csavarhuzó ujjbegybe döfésével azért leszedhető. A lamellákra később még szükség lesz, ezért ezeket félretettem.

A műszerek igen passzosan, épphogy betolhatók ebbe a keretbe, szerencse, így majd nem kell sokat farigcsálni. Arról hogy ne párhuzamosan álljanak, hanem kicsit a vezető felé nézzenek, a projekt ezen szakaszában mondtam le, ez ugyanis nagyon elbonyolította volna a dolgokat.

A műszereket valahogy pozícionálni kell a keretben, ehhez 4mm-es víztiszta PC (polikarbonát) lemezt vágtam lombfűrésszel megfelelő méretre. Mivel a műszer passzos, nem lehetett 2 egybefüggő tartólapot fűrészelni, hanem 4 felet kellett legyártani.

Itt jött a felismerés, hogyha ezeket csak simán beragasztom a keretbe, betolom a műszereket, akkor elég póriasan fog kinézni. Ezért úgy döntöttem, hogy a lamellákat méretre vagdalom, a PC-lemezekbe pedig az eredeti osztásnak megfelelően hornyokat készítek, amibe majd ezeket beragasztom, így az eredeti kinézet egy része az átalakítás után is visszaköszön majd.

Az első hornyot vasfűrész + tűreszelő párossal csináltam rettentő basszamázások között (ha nem említtem volna még, jelen történet a konyhában zajlik, satu, ilyesmi sehol), a műanyaglemez ide-oda csúszkál, az ujjam már letörik, ez így nem lesz jó. Viszont a szekrényben 5 éve saját zsírjában rohad, még sosem használva egy teszkógazdaságos 4 az 1ben-gép (nem vicc, tényleg ez a neve, rá is van matricázva). Akkoriban nagyon megbántam hogy kiadtam rá azt az 5E forintot, most viszont többszörösen megszolgálta az árát! Mini csiszolókorongot befog, PC lemezt lazán leszorít, és már készülnek is a hornyok mint a parancsolat.

A darabolás és horonykészítés után a lamellák horonyba ragasztása következett. Előtte azért egy réteg fekete festéket adtam a PC-lemezeknek, mert ha már rajta vannak a lamellák, akkor nehéz lesz megfolyás nélkül eloszlatni rajta a festéket.

Műszeregység-keret

Másik csapásvonalként a korábban leoperált légbefúvókeretet visszaragsztottam a helyére, majd az illesztési hézag eltüntetésén kezdtem dolgozni. A lamellák forgástengelyei helyén lyukak maradtak, ezeket a lamellákról levágott tengelypöckök beragasztásával eltüntettem. A kittelés - csiszolás egymás után Nx ismétlését követően a hézagok elég szépen eltűntek. Egy gyors festékfújással meggyőződtem arról, hogy homogén színben sem látszódnak a felületen árkok huplik, vagy göröngyök, majd elégedetten hátradőltem.
 

Kimaszkolás után lefestettem a két HD műszert is, mert eredetileg mattkróm keretűek voltak (és feketét szeretnék), valamint ha a helyükre kerülnek, akkor a műszerház oldalából is látszik majd egy szakasz, ami -valljuk be- nem mutat jól halványszürkén.

Összeállítás

Az egységek festése és lakkozása után végső lépésként jött az összeállítás. A lamellás PC-lemezeket beragasztottam a keretükbe, aztán óvatosan helyükre csúsztattam a műszereket is. Ezeket hátul egy lemezzel biztosítottam elmozdulás ellen, bár annyira passzentosak, hogy e nélkül sem lenne sok esély arra hogy elmozdulnak.

Végül bekötöttem a műszereket, amihez számítógéptáp-csatlakozót használtam. Az autóban természetesen (bekötéshelyesen!) korábban megcsináltam ez ellendarabot is.

Végeredmény

Fontosabb hozzávalók

A ragasztáshoz Araldite 5 perces kétkomponensű ragasztót használtam, ez elég jól megfogja a dolgokat, viszonylag hamar köt, 30 perccel a kikeverés után már lehet folytatni a munkát a ragasztott alkatrészekkel.

A réseket és karcokat Plaster nevű műanyag javítókittel tüntettem el (a szaga nekem baromira bejön.. :).

A festéshez Maestro akrilspray-t vettem (matt feka RAL 9004), ami nagyon jól közelíti az eredeti árnyalatot.

A festett felület védelmét szintén Maestro akrillakkal (matt) oldottam meg, bár azt csak a hosszútávú tesztek mutatják majd meg hogy mennyire fog ellenállni a műszerfal tisztogatására használt vegyianyagoknak és a kopásnak.